Ökoszisztémák és helyreállítási célok

A természet-helyreállítási rendelet az élőhelyek helyreállítására vonatkozóan elsősorban területi célokat határoz meg, míg a többi ökoszisztéma és a beporzók esetében azok sajátosságaihoz igazodó, jellemzően indikátorokkal mérhető elvárásokat fogalmaz meg. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes tématerületek legfontosabb célkitűzéseit és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat.

Szárazföldi, part menti és édesvízi ökoszisztémák – 4–5. cikk

A leromlott állapotú természetes és természetközeli élőhelyek helyreállítása, a megfelelő élőhelyek kiterjedésének növelése és a fajok élőhelyeinek javítása.

Városi ökoszisztémák – 8. cikk

A városi zöldterületek és a lombkoronával borított területek megőrzése, majd növelése.

Folyók és árterek – 9. cikk

A folyók természetes összeköttetésének helyreállítása, a folyókat elzáró akadályok eltávolítása és az árterek természetes funkcióinak javítása.

Beporzók – 10. cikk

A vadon élő beporzó rovarok állománycsökkenésének megállítása és populációik növekedésének elősegítése.

Mezőgazdasági ökoszisztémák – 11. cikk

A mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének javítása, a táji változatosság növelése és a lecsapolt mezőgazdasági tőzeglápok helyreállítása.

Erdei ökoszisztémák – 12–13. cikk

Az erdei biodiverzitás javítása, az erdei ökoszisztémák állapotát jelző mutatók kedvező tendenciájának biztosítása, valamint az uniós faültetési célokhoz való hozzájárulás.