Beporzó rovarok állományainak helyreállítása
10. cikk
Miért fontosak a beporzó rovarok?
A vadon élő beporzó rovarok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a természetes ökoszisztémák működésében és a mezőgazdasági termelésben. Számos vadon élő növény szaporodása függ az állati beporzástól, a beporzók tevékenysége pedig hozzájárul az élőhelyek fajgazdagságának és ökológiai működésének fenntartásához. A termesztett növények jelentős részének terméshozamát és minőségét szintén befolyásolja a beporzó rovarok jelenléte.
A beporzó rovarok állományait számos tényező veszélyezteti. Az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása, a virágzó növényekben gazdag területek visszaszorulása, az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok, a növényvédő szerek használata, az inváziós fajok és a klímaváltozás egyaránt hozzájárulhatnak a populációk csökkenéséhez.
A természet-helyreállítási rendelet külön cikkben foglalkozik a beporzók állományainak helyreállításával, mivel a beporzó rovarok sokfélesége és állománynagysága az ökoszisztémák állapotának fontos jelzője.
Milyen célokat határoz meg a rendelet?
A tagállamoknak megfelelő és hatékony intézkedéseket kell bevezetniük annak érdekében, hogy:
- Legkésőbb 2030-ra megállítsák a beporzó rovarok állományainak csökkenését, és javítsák a beporzók sokféleségét.
- 2030 után elérjék a beporzó populációk növekedését, amelyet legalább hatévente értékelni kell mindaddig, amíg a tagállamok el nem érik a meghatározott kielégítő szintet
A célkitűzés teljesítése nem csupán néhány kiemelt beporzó faj megőrzését jelenti. A rendelet a beporzók sokféleségének és állománynagyságának országos szintű nyomon követését írja elő, amelynek alkalmasnak kell lennie a hosszabb távú változások kimutatására.
Hogyan történik a beporzók nyomon követése?
A rendelet előírja, hogy a tagállamok egységes, tudományosan megalapozott módszertan szerint monitorozzák a beporzó rovarok sokféleségét és állományait.
A Bizottság 2025-ben elfogadta az ehhez szükséges módszertant. A módszertan a méhek, zengőlegyek, lepkék és éjszakai lepkék állományainak és sokféleségének vizsgálatára terjed ki. A mintavételnek reprezentatív módon kell lefednie az ország különböző ökológiai és földrajzi adottságú területeit, valamint a mezőgazdasági, erdei és egyéb ökoszisztémákat.
A monitorozás célja, hogy országos szinten összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre a beporzó populációk változásáról. Ezek az adatok nemcsak a rendelet céljainak teljesítését teszik értékelhetővé, hanem a helyreállítási intézkedések hatékonyságának vizsgálatát is segítik.
Milyen intézkedések segíthetik a célok elérését?
A beporzók védelme és állományaik helyreállítása elsősorban a megfelelő táplálkozó-, szaporodó- és telelőhelyek biztosításán alapul. Ehhez többek között az alábbi intézkedések járulhatnak hozzá:
- virágzó növényekben gazdag gyepek, mezsgyék és egyéb élőhelyek megőrzése és helyreállítása;
- változatos szerkezetű, természetközeli mezőgazdasági tájak fenntartása;
- a virágzó növényzet folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása a vegetációs időszakban;
- a fészkelő- és szaporodóhelyek megőrzése;
- a növényvédő szerek használatából eredő terhelés mérséklése;
- a természetes és féltermészetes élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok erősítése.
A beporzók számára kedvező élőhelyek kialakítása nem feltétlenül igényel nagy területű, elkülönült beavatkozásokat. A mezőgazdasági tájban található kisebb élőhelyfoltok, szegélyek, mezsgyék és virágzó sávok hálózata is jelentős szerepet játszhat az állományok fennmaradásában.
Mit jelent mindez Magyarországon?
A hazai megvalósítás egyik alapvető feladata a beporzó rovarok országos monitorozásának kialakítása és működtetése az uniós módszertannal összhangban. A reprezentatív mintavételnek biztosítania kell, hogy a különböző ökoszisztémákban és táji környezetekben bekövetkező változások is értékelhetők legyenek.
A monitorozás mellett fontos a beporzókat támogató élőhelyek megőrzése és helyreállítása. Magyarországon különösen jelentős lehet a természetközeli gyepek, a mezőgazdasági táj változatos elemei, a virágzó szegélyek és a települési zöldfelületek szerepe. Emellett a beporzó rovarokat érő terhelések mérséklése is fontos, különösen a növényvédő szerek használatából eredő hatások csökkentése és az ökológiai szempontokat figyelembe vevő növényvédelmi gyakorlatok előmozdítása.