Orosz támadás elleni védekezésként rombolták le 2022-ben az Irpin-gátat Ukrajnában. A kitóduló víz elárasztotta a környező régiót, ezzel nehezítve a csatatéren való harckocsis mozgást. A katonai eredményen kívül azonban pozitív környezeti hatása is volt ennek az akciónak: a környék kiszáradt mocsaras területei újból vízzel teltek lettek. Ez az eset...
Egy, a kollégáink által nemrég publikált átfogó szintézistanulmány kimutatta, hogy az európai városi élőhelyeken alkalmazott beavatkozások – mint a ritkább kaszálás, a virágvetés és a zöldfelületek fenntartása – pozitívan hatnak a növényzetre és a beporzókra. Különösen a poszméhek és lepkék reagáltak esetében figyelhető meg pozitív változás. A...
A kormányrendeletben szabályozott kormányzati feladatok, azok felelősei és határideje itt olvasható:
Az EU természethelyreállítási rendelet folyóvizekre és vizes élőhelyekre vonatkozó fejezetei a magyarországi helyreállítási tervek előkészítése szempontjából különösen jelentősek, ugyanis a felszíni víztesteknek csupán 11%-a van jó ökológiai állapotban, és az Európában egyedülálló hazai szikes tavak, illetve a lápok és holtmedrek száma és...
Új forrás vált elérhetővé az idegenhonos inváziós fajok elleni beavatkozásokra az EU-ban.
Az ÖK Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport 2024-ben, a Science folyóiratban megjelent tanulmányában globális szinten (11 ország 2 655 gazdasága, 24 esettanulmány) vizsgálták az agrárdiverzifikáció környezeti és társadalmi hatásait. Az öt vizsgált stratégia – állattartás diverzifikálása, vetésforgó/haszonnövény-típusok...
Az EU természethelyreállítási rendeletének 9. cikkelye szerint 2030-ra az európai folyóvizeken lévő, a szabad vízfolyást gátló bizonyos akadályok eltávolítása által összesen 25 000 km hosszú szakaszon szabad vízáramlást kell létrehozni. Két elérhető kiadványra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek e célkitűzés megvalósítását szolgálhatják:
Az EU természethelyreállítási rendelete előírja azt, hogy a tagállamok intézkedéseket hozzanak, amelyek által a beporzó populációk helyreállnak. A cél az, hogy a beporzók sokfélesége nőjön, és hogy a populációk csökkenése megálljon, 2030-tól pedig folyamatosan növekedjen a kielégítő szintek eléréséig.
A leromlott állapotú szárazföldi gyepek helyreállítása, ökológiai és gazdasági jelentőségük miatt egyre inkább prioritássá válik. A helyreállítás sikerességét jelző indikátoroknak kellőképpen specifikusnak kell lenniük, azonban ahhoz, hogy a helyreállítási beavatkozások összehasonlíthatóak legyenek, az indikátorok egységesítésére is szükség van.
2025 márciusában került megrendezésre egy szakmai találkozó a HUN-REN ÖK, a WWF Magyarország és a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület szervezésében, melynek célja az EU természethelyreállítási rendeletének vizeket érintő feladatairól, kihívásairól és lehetőségeiről való ágazatközi párbeszéd volt. A résztvevők közt állami, civil és kutatói...
