2025. szeptember 18-20-ig kerül megrendezésre az OMÉK szakmai programjának részeként a címben említett tudományos konferencia, melynek célja, hogy a tudomány képviselői, a gyakorlati szakemberek és a döntéshozók párbeszédet folytassanak a mezőgazdaság, az élelmiszer-ellátás és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás jövőjéről.
A szakmai kiadvány rendkívül aktuális témát jár körbe az élőhelyhelyreállítás szemüvegén keresztül. Az emberi hatások és a klímaváltozás miatt is veszélybe került természetes tölgyes élőhelyek helyreállítására hívja fel a figyelmet oly módon, hogy a mindennapi erdőtelepítési és fásítási gyakorlatban a kivitelezés, és/vagy állománynevelés fázisába...
Orosz támadás elleni védekezésként rombolták le 2022-ben az Irpin-gátat Ukrajnában. A kitóduló víz elárasztotta a környező régiót, ezzel nehezítve a csatatéren való harckocsis mozgást. A katonai eredményen kívül azonban pozitív környezeti hatása is volt ennek az akciónak: a környék kiszáradt mocsaras területei újból vízzel teltek lettek. Ez az eset...
Egy, a kollégáink által nemrég publikált átfogó szintézistanulmány kimutatta, hogy az európai városi élőhelyeken alkalmazott beavatkozások – mint a ritkább kaszálás, a virágvetés és a zöldfelületek fenntartása – pozitívan hatnak a növényzetre és a beporzókra. Különösen a poszméhek és lepkék reagáltak esetében figyelhető meg pozitív változás. A...
A kormányrendeletben szabályozott kormányzati feladatok, azok felelősei és határideje itt olvasható:
Az EU természethelyreállítási rendelet folyóvizekre és vizes élőhelyekre vonatkozó fejezetei a magyarországi helyreállítási tervek előkészítése szempontjából különösen jelentősek, ugyanis a felszíni víztesteknek csupán 11%-a van jó ökológiai állapotban, és az Európában egyedülálló hazai szikes tavak, illetve a lápok és holtmedrek száma és...
Új forrás vált elérhetővé az idegenhonos inváziós fajok elleni beavatkozásokra az EU-ban.
Az ÖK Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport 2024-ben, a Science folyóiratban megjelent tanulmányában globális szinten (11 ország 2 655 gazdasága, 24 esettanulmány) vizsgálták az agrárdiverzifikáció környezeti és társadalmi hatásait. Az öt vizsgált stratégia – állattartás diverzifikálása, vetésforgó/haszonnövény-típusok...
Az EU természethelyreállítási rendeletének 9. cikkelye szerint 2030-ra az európai folyóvizeken lévő, a szabad vízfolyást gátló bizonyos akadályok eltávolítása által összesen 25 000 km hosszú szakaszon szabad vízáramlást kell létrehozni. Két elérhető kiadványra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek e célkitűzés megvalósítását szolgálhatják:
Az EU természethelyreállítási rendelete előírja azt, hogy a tagállamok intézkedéseket hozzanak, amelyek által a beporzó populációk helyreállnak. A cél az, hogy a beporzók sokfélesége nőjön, és hogy a populációk csökkenése megálljon, 2030-tól pedig folyamatosan növekedjen a kielégítő szintek eléréséig.
