A TERMÉSZETHELYREÁLLÍTÁSI RENDELETRŐL
Európai Unió természet-helyreállítási rendelet
Az Európai Unió természet-helyreállítási rendelete (EU 2024/1991) 2024. augusztus 18-án lépett hatályba. Első alkalommal határoz meg az Európai Unió egészére kiterjedő, kötelező célokat a leromlott ökoszisztémák helyreállítására.
Európában az élőhelyek több mint 80%-a nem megfelelő állapotú. A természetes ökoszisztémák állapotának romlása nemcsak a biológiai sokféleséget veszélyezteti, hanem azokat a természeti folyamatokat és szolgáltatásokat is, amelyekre társadalmunk és gazdaságunk épül: többek között a tiszta víz és levegő biztosítását, a beporzást, a termőtalaj megőrzését, valamint az éghajlati szélsőségek hatásainak mérséklését.
A rendelet célja, hogy megállítsa és visszafordítsa a természetes ökoszisztémák pusztulását, és elősegítse azok hosszú távú helyreállását. Ennek érdekében a tagállamoknak helyreállítási intézkedéseket kell tervezniük és végrehajtaniuk, valamint nemzeti természet-helyreállítási tervet kell készíteniük.
Ezen az oldalon a természet-helyreállítási rendelethez kapcsolódó jogszabályi és szakpolitikai háttér, a hazai tervezéshez szükséges tudományos ismeretek, kutatási eredmények, szakmai publikációk és aktuális hírek találhatók az alábbi témakörök szerint.
Ökoszisztémák és helyreállítási célok
A városi zöldterületek és a lombkoronával borított területek megőrzése, majd növelése.
Hírek és események
Hazai és európai hírek, szakmai rendezvények, új dokumentumok, kutatási eredmények és a rendelet végrehajtásához kapcsolódó aktualitások.
Információk célcsoportok szerint
Információk és szakmai tájékozódási pontok kutatók, természetvédelmi szakemberek, döntéshozók, tervezők, gazdálkodók és érdeklődő állampolgárok számára.
Tudományos háttér és kutatási eredmények
Hazai adatbázisok, térképek, állapotértékelések, módszertani fejlesztések és a rendelethez kapcsolódó tudományos publikációk.
Miért van szükség a természet helyreállítására?
Az egészséges ökoszisztémák nélkülözhetetlenek az emberi élet és a gazdaság számára. A természet helyreállítása nem kizárólag természetvédelmi feladat: hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a víz- és élelmezésbiztonsághoz, a természeti erőforrások fenntartható használatához és a társadalmi jólléthez is.
A helyreállítás célja nem egyszerűen a zöldterületek növelése, hanem az ökoszisztémák ökológiai állapotának, működésének és biológiai sokféleségének javítása, valamint a természetes folyamatok helyreállítása.
Bővebben a természet helyreállításának jelentőségéről itt olvashat:
Milyen célokat határoz meg a rendelet?
A rendelet átfogó célja, hogy 2030-ig az Európai Unió szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-án legyenek érvényben helyreállítási intézkedések, 2050-re pedig valamennyi helyreállításra szoruló ökoszisztémában megkezdődjön a helyreállítás.
A szárazföldi, part menti és édesvízi, valamint a tengeri élőhelyekre vonatkozó célkitűzések szerint a nem megfelelő állapotú élőhelyek területének egyre nagyobb részét kell helyreállítási intézkedések alá vonni: 2030-ra legalább 30%-át, 2040-re 60%-át, 2050-re pedig 90%-át.
A rendelet emellett külön célokat és kötelezettségeket fogalmaz meg többek között a városi ökoszisztémák, a folyók és árterek, a beporzók, a mezőgazdasági és az erdei ökoszisztémák helyreállítására.
A rendelet hat fő tematikus területe
Szárazföldi, part menti és édesvízi ökoszisztémák – 4–5. cikk
A leromlott állapotú természetes és természetközeli élőhelyek helyreállítása, a megfelelő élőhelyek kiterjedésének növelése és a fajok élőhelyeinek javítása.
Városi ökoszisztémák – 8. cikk
A városi zöldterületek és a lombkoronával borított területek megőrzése, majd növelése.
Folyók és árterek – 9. cikk
A folyók természetes összeköttetésének helyreállítása, a folyókat elzáró akadályok eltávolítása és az árterek természetes funkcióinak javítása.
Beporzók – 10. cikk
A vadon élő beporzó rovarok állománycsökkenésének megállítása és populációik növekedésének elősegítése.
Mezőgazdasági ökoszisztémák – 11. cikk
A mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének javítása, a táji változatosság növelése és a lecsapolt mezőgazdasági tőzeglápok helyreállítása.
Erdei ökoszisztémák – 12–13. cikk
Az erdei biodiverzitás javítása, az erdei ökoszisztémák állapotát jelző mutatók kedvező tendenciájának biztosítása, valamint az uniós faültetési célokhoz való hozzájárulás.