A rendelet és a nemzeti tervezés
Az EU természet-helyreállítási rendelete
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1991 rendelete a természet helyreállításáról (a továbbiakban: természet-helyreállítási rendelet vagy THR) az Európai Unió biológiai sokféleség megőrzésére irányuló szakpolitikájának egyik meghatározó jogszabálya. A rendelet 2024. augusztus 18-án lépett hatályba, és valamennyi tagállam számára kötelező, számszerűsített, illetve határidőkhöz kötött helyreállítási célokat határoz meg.
A rendelet az európai szárazföldi és tengeri ökoszisztémák széles körére kiterjed. A természetes és természetközeli élőhelyek mellett külön célkitűzéseket fogalmaz meg többek között a városi, mezőgazdasági és erdei ökoszisztémákra, a folyók természetes átjárhatóságának javítására, az árterek helyreállítására és a beporzó rovarok állományainak megőrzésére.
A tagállamok feladata, hogy a rendelet célkitűzéseit a nemzeti sajátosságokhoz igazodó intézkedésekkel valósítsák meg. A helyreállítás nem kizárólag aktív természetvédelmi beavatkozásokat jelenthet: a megfelelő területhasználat és gazdálkodás biztosítása, a kedvező állapotú élőhelyek megőrzése, illetve a természetes folyamatokat támogató intézkedések is hozzájárulhatnak a célok teljesítéséhez.
A nemzeti természet-helyreállítási terv
A rendelet végrehajtásának legfontosabb tagállami eszköze a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv (NThT). A tagállamoknak olyan tervet kell kidolgozniuk, amely bemutatja, hogy milyen területeken, milyen intézkedésekkel és milyen ütemezésben kívánják teljesíteni a rendeletben meghatározott célokat.
A rendelet szerint a tagállamoknak a terv első tervezetét 2026. szeptember 1-ig kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak. A Bizottság értékeli a benyújtott tervezetet, majd a tagállamoknak lehetőségük van a terv pontosítására és véglegesítésére a bizottsági észrevételek figyelembevételével. A magyar tervezési folyamat jelenlegi várakozásai szerint a tervezet benyújtására 2026 decemberében kerülhet sor. Társadalmi egyzetetése 2027-ben várható.
A nemzeti terv 2050-ig határozza meg a helyreállítás kereteit, a 2030-ig teljesítendő célok és intézkedések mellett a 2040-re és 2050-re vonatkozó stratégiai irányokat is kijelölve. A távolabbi időpontokra vonatkozó konkrét célokat a terv későbbi felülvizsgálatai során kell pontosítani.
A nemzeti terv nem egyszerűen a tervezett beavatkozások felsorolása. Többek között az alábbiakat kell megalapoznia:
- A kiindulási helyzet bemutatása: az ökoszisztémák és élőhelyek elterjedésére, kiterjedésére és állapotára vonatkozó rendelkezésre álló adatok összegzése.
- A helyreállítási szükségletek meghatározása: annak azonosítása, hogy hol és milyen ökológiai célok érdekében szükséges helyreállítási vagy állapotfenntartó intézkedéseket megvalósítani.
- A célterületek és intézkedések kijelölése: a helyreállítási beavatkozások típusának, helyének, időzítésének és várható kiterjedésének meghatározása.
- A nyomon követés megalapozása: a célok teljesülésének és az intézkedések hatásainak értékelésére alkalmas indikátorok és monitorozási módszerek kidolgozása.
- A végrehajtás feltételeinek áttekintése: a megvalósításhoz szükséges erőforrások és finanszírozási igények felmérése.
A tervezés során a helyreállítási intézkedések mellett a már jó állapotú élőhelyek megőrzését és a kedvező állapot fenntartását szolgáló feladatokat is figyelembe kell venni.
A hazai tervezésért felelős szervezetek és a tervezés folyamata
A 2026-os kormányzati átalakítást követően a természetvédelemért felelős tárca az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) lett. A természet-helyreállítási rendelet végrehajtásával és a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv előkészítésével kapcsolatos feladatokat a minisztériumon belül külön Természet-helyreállítási Főosztály látja el.
A nemzeti terv összeállítása több minisztérium és szakágazat együttműködését igényli, mivel a rendelet különböző ökoszisztémákra vonatkozó célkitűzései több ágazat feladat- és hatáskörét érintik. A tervezés során ezért szükség van az érintett államigazgatási szervek, háttérintézmények, szakmai és érdekképviseleti szervezetek, kutatók és más szakértők bevonására, valamint az ágazatközi és társadalmi egyeztetésekre. A rendelet hazai végrehajtásával kapcsolatos hivatalos tájékoztatók és további információk a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapján érhetők el.