Useful readings

Hazánk természeti állapotának javítása - Miért fontos a természet-helyreállítási rendelet?
Szakpolitikai összefoglaló

Összefoglaló:
A 2024-ben publikált szakértői kiadvány lényegre törően és közérthetően írja le Magyarország élőhelyeinek ökológiai állapotát, a helyreállítás szükségességének okait és a helyreállítással járó feladatokat és kötelezettségeket az EU élőhely-helyreállítási rendeletének fényében. 

A beporzók jelentősége a fenntartható fejlődési célok elérésében
(magyar kivonat)
Safeguarding European Pollinators Project
HUN
ENG

Összefoglaló:
A Safeguard projekt bemutatja a koncepcióit és felépítését, és kommunikációs platformként működik, ahol a projektpartnerek dokumentumokat cserélhetnek, eseményeket és híreket jelenthetnek be, tudományos publikációkat közölhetnek, e-mail listákat hozhatnak létre, és beszámolhatnak kutatási tevékenységekről, valamint a központi adatbázisként szolgál. Ennek egy kivonatát a HUN-REN készítette és adaptálta magyarra, mely a fenntartható fejlődési célokat hozza párhuzamba a beporzók védelmével.

Zöldinfrastruktúra városi és térségi léptékben
Módszertani útmutató mintaterületi elemzések alapján

Összefoglaló: 
A települési léptékű kutatás elsődleges célja az volt, hogy olyan módszertani javaslat készüljön, amely a települési övezetek, épülettömbök, egyes telkek szintjén is hasznos információkat szolgáltat a zöldinfrastruktúra elemeinek elhelyezkedéséről, állapotáról. A térségi szintű vizsgálatok eredményei pedig elsősorban a területrendezés és területfejlesztés tekintetében szolgáltathatnak fontos adatokat a zöldinfrastruktúra hálózatáról. Az e két léptékben kidolgozott módszertan hasznos segítséget nyújthat a minél komplexebb ökoszisztéma szolgáltatások nyújtására képes települési és térségi zöldinfrastruktúra tervezéséhez és fenntartásához. 

Zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztése Magyarországon
Szakmai összefoglaló és módszertani útmutató

Összefoglaló:
Jelen kiadvány a zöldinfrastruktúra-fejlesztési elemének fontosabb eredményeit foglalja össze. Az itt bemutatott kutatási eredményeket és javaslatokat egyfajta konzultációs alapnak tekintjük, amelyek további pontosítását és részletezését a jövőben esedékes szakmai és ágazati egyeztetések mentén tervezzük. Célunk, hogy egyes konkrét államigazgatási és tervezési feladatokban alkalmazható eredményeket tudjunk szolgáltatni, és javaslataink a gyakorlatban is hozzájáruljanak a területhasználatot befolyásoló ágazati döntések szakmai megalapozásához.

A zöldinfrastruktúra megőrzését és fejlesztését biztosító stratégiai keretek és fejlesztési célok, prioritások meghatározása, országos szintű alkalmazása

Összefoglaló:  
A zöldinfrastruktúra "ZI" mindennapi része az ember életének. Területei körülveszik a lakóhelyét, biztosítják az alapvető élelmiszertermelést, az ipari alapanyagokat, a rekreációs környezetet. Ahhoz, hogy mindezeket hosszú távon szolgáltatni tudja, tudatos stratégiai tervezéssel kell biztosítani a fenntartását és javítását, mert kiterjedése csökken, és az állapota sok esetben romlik. Jelen kutatás arra vállalkozott, hogy módszertani alapokat ad a zöldinfrastruktúra feltérképezéséhez, állapotának értékeléséhez, a hosszú távú működés, az ökológiai stabilitás és az emberi jóllét támogatása érdekében szükséges fejlesztések meghatározásához. 

Zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztése I. 
 

Összefoglaló: 
A zöldinfrastruktúra szempontjából releváns intézményi és jogszabályi környezet áttekintése
A zöldinfrastruktúra fejlesztési elem előkészítő tanulmánya, I. kötet

Zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztése II.

Összefoglaló: 
A zöldinfrastruktúra-hálózat felmérésével és fejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok feldolgozása, adatigények meghatározása
A zöldinfrastruktúra fejlesztési elem előkészítő tanulmánya, II. kötet

A zöldinfrastruktúra-fejlesztés célterületei Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények 27:
158-172.

Török Katalin, Csőszi Mónika, Vaszócsik Vilja, Schneller Krisztián, Teleki Mónika, Kollányi László, Keszthelyi Ákos, Máté Klaudia, Csecserits Anikó, Halassy Melinda, Kertész Miklós és Szitár Katalin 

Összefoglaló:
Az országos zöldinfrastruktúra-elemek meghatározása és állapotuk értékelése, valamint a fejlesztési javaslatok kidolgozása három pilléren alapul: az ökológiai állapot, az ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó képesség és a térbeli összekapcsoltság értékelésén. Az itt ismertetett, egy KEHOP projekt keretében végzett kutatás során egységes értékelés készült a térképezett ökoszisztéma-típusokra, ami alapján meghatározták a védelemre, potenciális állapotjavításra vagy ökoszisztématípus-váltásra alkalmas területeket. A potenciális beavatkozási területek − a restauráció célterületei, az ország 88%-a − tovább priorizálhatók a különböző konfliktusterületek lehatárolásával. A restauráció során kialakítandó célélőhelyek meghatározása modellezéssel történt. Az eredmények a természetvédelemben és a területhasználatot befolyásoló ágazati döntéshozásban alkalmazhatóak.

Az országos zöldinfrastruktúrahálózat kijelölésének módszertana többszempontú állapotértékelés alapján.
Természetvédelmi Közlemények 27:
145-157.

Szitár K., Csőszi M., Vaszócsik V., Schneller K., Csecserits A., Kollányi L., Teleki M., Kiss D., Bánhidai A., Jáger K., Petrik O., Pataki R., Lehoczki R., Halassy M. Tanács E., Kertész M., Csákvári E., Somodi I., Lengyel A., Gallé R., Weiperth A., Konkoly-Gyuró É., Máté K., Keszthelyi Á. B.,  Török K.

Összefoglaló: 

Az EU Biodiverzitás Stratégiájában szereplő zöldinfrastruktúra koncepció szerint a biodiverzitás megőrzése úgy biztosítható, ha a természetközeli élőhelyek és az egyéb, ökológiai funkciót betöltő, de nem természetközeli tájalkotó elemek (pl. telepített fasorok, gyepes mezsgyék) működő, azaz az élővilág számára átjárható élőhelyhálózattá kapcsolódnak össze. Vizsgálatokban ezért a három szempont, az ökológiai állapot, a térbeli összekapcsoltság és a multifunkcionalitás alapján értékelte hazánk ökoszisztémáit. Az értékelés szerint jelenleg az ország 49%-a tekinthető a zöldinfrastruktúra-hálózat részének, de a lehatárolt zöldinfrastruktúra-hálózatnak mindössze 10%-a van kiváló ökológiai állapotban. A többi terület indikátorértékei alkalmasak azon intézkedések meghatározására, amelyek javítják az ökoszisztémák állapotát, térbeli összekötöttségét, amivel az emberi jóllét szintjét is növelik. 

Beporzó-barát városok 
A beporzó rovarok támogatásának lehetőségei települési környezetben. ELKH Ökológiai Kutatóközpont, p. 60.

K.-H. A., Aszalós R., Batáry P., Deák B., Máté A., Halassy M., Török E., Török K., Valkó O. (2023)

Összefoglaló: 
A kiadvány a települési környezetben kínálkozó lehetőségeket veszi számba, melyek a beporzók védelmét, a beporzás fenntartását segíthetik.Ezen célokat többek között az Európai Unió 2018-ban elfogadott Beporzó Stratégiája is megfogalmazta, szorgalmazva a beporzók megfogyatkozásának hátterében álló okok megértését és hanyatlásuk megállítását a társadalom bevonásával. A városok és falvak sok beporzó rovar menedékei lehetnek, táplálékot és fészkelő helyet nyújthatnak számukra.

A gyalogos természetjárás és gombászás mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése 
Az ökoszisztéma-állapottól a ténylegesen igénybe vett ökoszisztéma-szolgáltatás értékelésig.

Csákvári E., Fabók V., Babai D.,
Dósa H., Kisné Fodor L., Jombach S., Kelemen E., Tormáné Kovács E., Könczey R., Mártonné Máthé K., Michalkó G., Remenyik B., Tanács E., Valánszki I., Zölei A. (2021)

Összefoglaló:
A kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások alatt az ökoszisztéma-szolgáltatások keretrendszerében gondolkodó kutatók a természet az ember számára nyújtott olyan, bizonyos nem materiális jellegű hasznait értik, amik a kulturális térben vannak értékelve és értelmezve. A cél, hogy a kulturális szolgáltatások ezáltal a többi szolgáltatással egyenrangúvá váljanak, összehasonlíthatóak legyenek azokkal, és megjeleníthetőek legyenek a köztük lévő trade-offok (átváltások vagy csereviszonyok) is. A természet által nyújtott kulturális jellegű hasznok ugyanis legalább olyan nélkülözhetetlenek az emberi élethez és méltósághoz, 7 mint a többi ökoszisztéma-szolgáltatás, és segíthetnek valós ökológiai és társadalmi problémák megoldásában.

A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU biológiai sokféleség stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok projekt.
Ökoszisztéma-szolgáltatások projektelem.

KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001. projekt Budapest, Agrárminisztérium.
DOI10.34811/osz.rekreacio.tanulmany, p. 119.

Összefoglaló:

Az EU Biológiai Sokféleség Stratégia elfogadásával a tagállamok vállalták, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának megállítása érdekében 2020-ig a zöld infrastruktúra fejlesztése révén helyreállítják a leromlott ökoszisztémák 15%-át. Az Európai Unió törekvéseivel összhangban Magyarország is komplex intézkedési rendszerrel kívánja támogatni a biológiai sokféleség védelmét.

A projekt olyan fejlesztési elemek kidolgozását célozza, amelyek a természeti erőforrások megőrzésének államigazgatási stratégiai alapjait erősítik, és kapcsolódnak az európai irányelvekhez, stratégiákhoz, egyezményekhez [28/2015. (VI. 17.) OGY határozat].
A projekt keretében négy egymással szorosan összefüggő fejlesztési program valósul meg.

A hazai ökoszisztémák állapota. Az általános ökoszisztémaállapot-indikátorok országos térképezésének módszertana és eredményei. 
Agrárminisztérium, 2021, Budapest,
ISBN: 978-615-5673-90-0

Tanács Eszter, Szerkesztette: Kisné Fodor Lívia 

Összefoglaló: 
Az Agrárminisztérium vezetésével megvalósult KEHOP projekt keretében széleskörű együttműködés jöhetett létre ágazati szakemberek és kutatók között.  Ez a tanulmány egy pillanatfelvétel arról, hogy a hazai ökoszisztémák, a gyepek, az erdők, a vizes élőhelyek, az agrárterületek milyen természeti állapotban vannak, mennyire veszélyeztetettek. Paradigmaváltásra van szükség, mert nem elegendő a természetet csak a védett területeken megőrizni, csak a védett értékekre koncentrálni, hanem az ökoszisztémákat és az általuk nyújtott szolgáltatásokat a védelemtől függetlenül meg kell becsülnünk, hiszen a földi élet minősége, a jóllét fenntartása jelentős részben azon fog múlni, hogy milyen mértékben tudjuk megőrizni a természetet, szolgáltatásaival együtt a jövő generációi számára.

Út a fenntarthatóság felé: Ökológiai kihívások.
Szakértői tanulmány - vezetői összefoglaló. Ökológiai Kutatóközpont, p. 4.

Csákvári E., Fabók V., Báldi A. (2021) 

Összefoglaló:
A jelen kiadvány célja bemutatni a 14 legfontosabbnak ítélt ökológiai kutatási témakört, melyet a hazai kutatói közösség részvételével ún. Delphi-módszerrel állítottunk össze. A témakörök bemutatása után a szakpolitikai (policy) kapcsolódásokat mutatjuk be, végül javaslatot teszünk a döntéshozók számára ezen kérdések megválaszolásának elősegítésére.  

Homoki gyepek regenerációjának hosszú távú sikeressége felhagyott szántókon: kezdeti restaurációs beavatkozások és a táji környezet hatásai. 
Természetvédelmi Közlemények 27:
110-125.

Sáradi Nóra, Yesenia Belén Llumiquinga, Bruna Paolinelli Reis, Török Katalin, Szitár Katalin, Csákvári Edina és Halassy Melinda

Kulcsszavak: gyeprestauráció, özönnövények, szántó-restauráció, homokpusztagyep, hosszú távú monitorozás 

Összefoglaló: 
Kutatásban három kezeléstípus hatását vizsgálták a kiskunsági homoki gyepek felhagyott szántókon történő helyreállításában, 16 évvel a beavatkozások megkezdése után. Elemzésre került a kezelések hatása az edényes növények fajgazdagságára, borítására, valamint a honos célfajok és az özönnövények relatív borítására. A két terület táji környezetének élőhely-összetételét és inváziós fertőzöttségét is összevetették. Hosszú távú eredmények alapján kiderült a leghatásosabb módszer is a homoki gyepek helyreállításában. Illetve a kaszálás eredményessége is, mint általánosan elterjedt kezelési mód. Az eredmények alapján a homoki gyepek helyreállítása felhagyott szántókon kisebb magbeviteli egységekkel is megvalósítható. 

A Standards of practice to guide ecosystem restoration
A contribution to the United Nations Decade on
Ecosystem Restoration 2021–2030

Summary:
The United Nations Decade on Ecosystem Restoration 2021–2030 (hereafter "UN Decade") aims to prevent, halt and reverse ecosystem degradation and recover biodiversity, and ecosystem integrity; enhance human health and well-being, including sustainable delivery of ecosystem goods and services; and mitigate climate change. To create a shared vision of ecosystem restoration, UN Decade partners, through a consultative process, launched ten principles for achieving the highest level of recovery possible through restoration projects.

International Principles and Standards for the Practice of Ecological Restoration
Az ökológiai helyreállítás gyakorlatának nemzetközi irányelvei és szabványai *(the translation may change later)

G. D. Gann, T. McDonald, B. Walder, J. Aronson, C. R. Nelson, J. Jonson, J. G. Hallett, C. Eisenberg, M. R. Guariguata, J. Liu, F. Hua, C. Echeverría,
E. Gonzales, N. Shaw, K. Decleer, K. W. Dixon (2019)

Summary:  
Ecological restoration, when implemented effectively and sustainably, contributes to protecting biodiversity; improving human health and wellbeing; increasing food and water security; delivering goods, services, and economic prosperity; and supporting climate change mitigation, resilience, and adaptation. It is a solutions-based approach that engages communities, scientists, policymakers, and land managers to repair ecological damage and rebuild a healthier relationship between people and the rest of nature. When combined with conservation and sustainable use, ecological restoration is the link needed to move local, regional, and global environmental conditions from a state of continued degradation, to one of net positive improvement.

The KISKUN LTER: Long-term ecological research in the Kiskunság, Hungary.
Institute of Ecology and Botany of HAS, Vácrátót.

Kovács-Láng, E., Molnár, E., Kröel-Dulay, G., & Barabás, S. (2008)

Summary: 

KISKUN LTER was established in 1995, together with the Hungarian LTER Network. Its study area is the Kiskunság Sand Ridge and its periphery, 14000 km2. The primarily sandy area is extremely heterogeneous. It consists of arable lands, planted forests, meadows, abandoned fields, settlements, alkaline lakes, wetlands and species rich remnants of forest steppe. It is also very varying in time: ploughing and setting aside, extensive plantation of alien trees, drainage, wild fires, biological invasions and fast demographic movements have been happening in the last 100 years and beyond all those, the area is particularly sensitive to the climate change.

KISKUN LTER aims to study the living environment, to detect and monitor its changes, to understand and model the underlying causes and mechanisms, and to use the knowledge acquired to help preserving the biodiversity and associated ecosystem services.