Magyar nyelvű kiadványok

Új fajok, új kihívások
Népszerűsítő kiadvány az inváziós fajokról

Összefoglaló:

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új, tudományos ismeretterjesztő kiadványa az invazív idegenhonos fajok magyarországi terjedését és kezelését mutatja be. Közérthetően ismerteti az inváziós biológia alapjait, a fajok hatásait és a védekezési lehetőségeket, hangsúlyozva a korai felismerés és az együttműködés fontosságát.

Élőhely-rekonstrukciók lehetőségei és tapasztalatai Magyarország síkvidéki területein

A Kiskunsági Nemzeti Park gondozásában megjelent kiadvány 33 hazai élőhely-helyreállítási példát, azok módszereit, eredményeit és tanulságait mutatja be gyepekről, vizes és másodlagos élőhelyekről. Az esettanulmányokon kívül a kötet gyakorlati útmutatót is tartalmaz ezen élőhelytípusok helyreállítására, illetve információt a restauráció fontosságáról és jogi hátteréről. Mindezek a tartalmi elemek hiánypótló olvasmánnyá teszik az "Élőhely-rekonstrukciók lehetőségei és tapasztalatai Magyarország síkvidéki területein"-t, mely segítséget nyújthat az EU természet-helyreállítási rendelet megvalósításában is.

Hazánk természeti állapotának javítása - Miért fontos a természet-helyreállítási rendelet?
Szakpolitikai összefoglaló

Összefoglaló:
A 2024-ben publikált szakértői kiadvány lényegre törően és közérthetően írja le Magyarország élőhelyeinek ökológiai állapotát, a helyreállítás szükségességének okait és a helyreállítással járó feladatokat és kötelezettségeket az EU élőhely-helyreállítási rendeletének fényében.

A beporzók jelentősége a fenntartható fejlődési célok elérésében
(magyar kivonat) Safeguarding European Pollinators Project
HUN
ENG

Összefoglaló:
A Safeguard projekt bemutatja a koncepcióit és felépítését, és kommunikációs platformként működik, ahol a projektpartnerek dokumentumokat cserélhetnek, eseményeket és híreket jelenthetnek be, tudományos publikációkat közölhetnek, e-mail listákat hozhatnak létre, és beszámolhatnak kutatási tevékenységekről, valamint a központi adatbázisként szolgál. Ennek egy kivonatát a HUN-REN készítette és adaptálta magyarra, mely a fenntartható fejlődési célokat hozza párhuzamba a beporzók védelmével.

Zöldinfrastruktúra városi és térségi léptékben
Módszertani útmutató mintaterületi elemzések alapján

Összefoglaló:
A települési léptékű kutatás elsődleges célja az volt, hogy olyan módszertani javaslat készüljön, amely a települési övezetek, épülettömbök, egyes telkek szintjén is hasznos információkat szolgáltat a zöldinfrastruktúra elemeinek elhelyezkedéséről, állapotáról. A térségi szintű vizsgálatok eredményei pedig elsősorban a területrendezés és területfejlesztés tekintetében szolgáltathatnak fontos adatokat a zöldinfrastruktúra hálózatáról. Az e két léptékben kidolgozott módszertan hasznos segítséget nyújthat a minél komplexebb ökoszisztéma szolgáltatások nyújtására képes települési és térségi zöldinfrastruktúra tervezéséhez és fenntartásához.  

Zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztése Magyarországon
Szakmai összefoglaló és módszertani útmutató

Összefoglaló:
Jelen kiadvány a zöldinfrastruktúra-fejlesztési elemének fontosabb eredményeit foglalja össze. Az itt bemutatott kutatási eredményeket és javaslatokat egyfajta konzultációs alapnak tekintjük, amelyek további pontosítását és részletezését a jövőben esedékes szakmai és ágazati egyeztetések mentén tervezzük. Célunk, hogy egyes konkrét államigazgatási és tervezési feladatokban alkalmazható eredményeket tudjunk szolgáltatni, és javaslataink a gyakorlatban is hozzájáruljanak a területhasználatot befolyásoló ágazati döntések szakmai megalapozásához.

A zöldinfrastruktúra megőrzését és fejlesztését biztosító stratégiai keretek és fejlesztési célok, prioritások meghatározása, országos szintű alkalmazása

Összefoglaló:
A zöldinfrastruktúra "ZI" mindennapi része az ember életének. Területei körülveszik a lakóhelyét, biztosítják az alapvető élelmiszertermelést, az ipari alapanyagokat, a rekreációs környezetet. Ahhoz, hogy mindezeket hosszú távon szolgáltatni tudja, tudatos stratégiai tervezéssel kell biztosítani a fenntartását és javítását, mert kiterjedése csökken, és az állapota sok esetben romlik. Jelen kutatás arra vállalkozott, hogy módszertani alapokat ad a zöldinfrastruktúra feltérképezéséhez, állapotának értékeléséhez, a hosszú távú működés, az ökológiai stabilitás és az emberi jóllét támogatása érdekében szükséges fejlesztések meghatározásához.  

Zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztése I. 

Összefoglaló:
A zöldinfrastruktúra szempontjából releváns intézményi és jogszabályi környezet áttekintése
A zöldinfrastruktúra fejlesztési elem előkészítő tanulmánya, I. kötet

Zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztése II.

Összefoglaló:
A zöldinfrastruktúra-hálózat felmérésével és fejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok feldolgozása, adatigények meghatározása
A zöldinfrastruktúra fejlesztési elem előkészítő tanulmánya, II. kötet

Beporzó-barát városok
A beporzó rovarok támogatásának lehetőségei települési környezetben. ELKH Ökológiai Kutatóközpont, p. 60.
K.-H. A., Aszalós R., Batáry P., Deák B., Máté A., Halassy M., Török E., Török K., Valkó O. (2023)

Összefoglaló:
A kiadvány a települési környezetben kínálkozó lehetőségeket veszi számba, melyek a beporzók védelmét, a beporzás fenntartását segíthetik.Ezen célokat többek között az Európai Unió 2018-ban elfogadott Beporzó Stratégiája is megfogalmazta, szorgalmazva a beporzók megfogyatkozásának hátterében álló okok megértését és hanyatlásuk megállítását a társadalom bevonásával. A városok és falvak sok beporzó rovar menedékei lehetnek, táplálékot és fészkelő helyet nyújthatnak számukra.

A gyalogos természetjárás és gombászás mint kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése
Az ökoszisztéma-állapottól a ténylegesen igénybe vett ökoszisztéma-szolgáltatás értékelésig.
Csákvári E., Fabók V., Babai D.,
Dósa H., Kisné Fodor L., Jombach S., Kelemen E., Tormáné Kovács E., Könczey R., Mártonné Máthé K., Michalkó G., Remenyik B., Tanács E., Valánszki I., Zölei A. (2021)

Összefoglaló:
A kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások alatt az ökoszisztéma-szolgáltatások keretrendszerében gondolkodó kutatók a természet az ember számára nyújtott olyan, bizonyos nem materiális jellegű hasznait értik, amik a kulturális térben vannak értékelve és értelmezve. A cél, hogy a kulturális szolgáltatások ezáltal a többi szolgáltatással egyenrangúvá váljanak, összehasonlíthatóak legyenek azokkal, és megjeleníthetőek legyenek a köztük lévő trade-offok (átváltások vagy csereviszonyok) is. A természet által nyújtott kulturális jellegű hasznok ugyanis legalább olyan nélkülözhetetlenek az emberi élethez és méltósághoz, 7 mint a többi ökoszisztéma-szolgáltatás, és segíthetnek valós ökológiai és társadalmi problémák megoldásában.

A hazai ökoszisztémák állapota. Az általános ökoszisztémaállapot-indikátorok országos térképezésének módszertana és eredményei.
Agrárminisztérium, 2021, Budapest,
ISBN: 978-615-5673-90-0

Tanács Eszter, Szerkesztette: Kisné Fodor Lívia 

Összefoglaló:
Az Agrárminisztérium vezetésével megvalósult KEHOP projekt keretében széleskörű együttműködés jöhetett létre ágazati szakemberek és kutatók között. Ez a tanulmány egy pillanatfelvétel arról, hogy a hazai ökoszisztémák, a gyepek, az erdők, a vizes élőhelyek, az agrárterületek milyen természeti állapotban vannak, mennyire veszélyeztetettek. Paradigmaváltásra van szükség, mert nem elegendő a természetet csak a védett területeken megőrizni, csak a védett értékekre koncentrálni, hanem az ökoszisztémákat és az általuk nyújtott szolgáltatásokat a védelemtől függetlenül meg kell becsülnünk, hiszen a földi élet minősége, a jóllét fenntartása jelentős részben azon fog múlni, hogy milyen mértékben tudjuk megőrizni a természetet, szolgáltatásaival együtt a jövő generációi számára. 

Út a fenntarthatóság felé: Ökológiai kihívások.
Szakértői tanulmány - vezetői összefoglaló. Ökológiai Kutatóközpont, p. 4.
Csákvári E., Fabók V., Báldi A. (2021) 

Összefoglaló:
A jelen kiadvány célja bemutatni a 14 legfontosabbnak ítélt ökológiai kutatási témakört, melyet a hazai kutatói közösség részvételével ún. Delphi-módszerrel állítottunk össze. A témakörök bemutatása után a szakpolitikai (policy) kapcsolódásokat mutatjuk be, végül javaslatot teszünk a döntéshozók számára ezen kérdések megválaszolásának elősegítésére.